Mitől lesz egy sör apátsági? Egyáltalán kik azok az apátok? 2020-02-07
Honnan is indultunk?
A sör, mint ital mondhatni közel egyidős a civilizált társadalmakkal az emberiség történelmében. Már az olyan ókori nagy birodalmak falai között is folyt sörfőzés és sörfogyasztás, mint Egyiptom, Mezopotámia vagy Kína. Pontosabban, a sörhöz hasonló ital előállítása és fogyasztása, mivel az akkori nedű, sem ízében, sem megjelenésében nem hasonlított a ma ismert sörökhöz, csupán annyi a közös bennük, hogy erjesztett gabonából készültek.
A képen: Ősi egyiptomi sörfőzők [forrás]
Veszélyes próbálkozások
A kora középkorban a sör még mindig nem hasonlított a jelenlegi formájához, a sörfőzés alapját a már említett erjedő gabona képezte. Emellett minden sörfőző abból dolgozott, amije volt. Ízesítésre rendszerint olyan fűszer-, és gyógynövényeket (pl. üröm, kakukkfű, rozmaring, kömény, fagyöngy) használtak fel, amelyek a közeli kertekben, mezőkön vagy erdőkben nőttek. Sokszor a sörfőző mester merészebb volt a kelleténél és egy-egy főzete nem csak mámoros hangulatot hozott fogyasztójának, hanem jobb e setben némi hallucinációt, rosszabb esetben pedig rosszullétet vagy akár halált is. A sör mai jellegzetes ízét adó komló csak a XV. század vége felé lett a receptúrák szerves része, egyes források szerint a használata már a IX. században elkezdődött. A komló nem csak a sör ízéért felelt, hanem felfedezték, hogy általa hosszabb ideig is eláll egy-egy főzet.
A nép megmentői, a szerzetesek
Annak érdekében, hogy visszaszorítsák az önkéntes kotyvasztókat, akik némely esetben mérgezték a lakosságot, a kolostorok szerzetesei szigorú szabályrendszert vezettek be. Többek közt korlátozták a felhasználható alapanyokat és azok mennyiségét, hogy megóvják magukat és a népet. A kolostori (abbey) sörfőzés hatására terjedt el tömegesen a komló is, mint ízesítő-tartósító összetevő a korábbi (válogatatlan) gyógynövények helyett. A komló nem csak hogy kellemesebb ízvilágot és hosszabb tartósíthatóságot biztosított, de köztudottan nyugtató hatású is. Az életforma, ahogyan a szerzetesek éltek megkövetelte a nyugalmat és a végtelen türelmet, nem beszélve a libidó csökkentéséről...
forrás:https://hu.pinterest.com/
Kik azok az apátok?
Az apátok a kolostor legfőbb elöljárói, akik nagy tiszteletnek örvendtek a szerzetek körében. Részben önálló jogahatósággal rendelkeztek, de döntéshozatal előtt konzultálniuk kellet a tanácsosaikkal. Az apátokat a rend egy életre választja szellemi vezetőjének, gyakorlatilag ők Krisztus helytartói.
Mitől lesz egy sör apátsági?
A kérdés továbbra is fennáll. Vajon melyik söröket lehet apátságinak, vagy más néven abbey-nek nevezni? Ahhoz hogy az apátsági sör nevet viselhessék nem kell olyan szigorú szabályoknak megfelelni mint a trappista testvéreiknek. Valójában az apátsági kifejezés nem egy specifikus típusra utal, sokkal inkább egy gyűjtőkifejezés. Mondhatni minden trappista apátsági, de nem minden apátsági trappista. Az apátsági söröket nem kötelező a kolostor falai között elkészíteni, a lényeg, hogy a főzde bizonyítható történelmi kapcsolatban legyen a néhai, bár sok esetben ma is működő apátságokkal. Ezen felül a sörgyáraknak jogdíjat kell fizetniük a név használati jogáért. Természetesen ezen díjak a kolostor fenntartásához szükséges költségek fedezésére szolgálnak, illetve az azon felül megmaradó pénzösszeget jótékony célra fordítják. Ha ez még nem lenne elég az apátságoknak joga van beleszólni a vállalatok működésébe és azok kommunikációs és marketing tevékenységeinek menedzselésébe.
u.i.: Azért jó látni, hogy a sörfőzés és sörfogyasztás milyen magas szintre eljutott napjainkra. A kultúrált sör (alkohol) fogyasztás a gasztronómia szerves részét képezi, ezért ne csak egy italként tekintsünk a sörre, amelytől mámoros állapotba kerülünk, hanem tanuljuk meg értékelni a benne rejlő értékeket, a történelem viszontagságait átívelő tradíciókat és ízvilágot.